A történet az első évad elején játszódik, amikor Will és Hannibal még barátok. (One shootnak indult, de kérés esetén folytatom, így készült el a második rész).

Hannibal szélesre tárta az ajtót. Will pontos mint mindig.

– Kérem fáradjon be. – Ahogy a férfi elhaladt mellette, elveszett a gondolataiban. Will a legízletesebb hús, amit a tányérján eltud képzelni. Will a legízletesebb hús, amit az ágyában eltud képzelni...

 

A férfi idegesen járkált fel és alá, mint egy űzött vad a ketrecben. A doktor egy pillanatra elgondolkodott, vajon rájött-e a titkára, de nem látta a szemében a felismerést.

– Rosszul nézz ki. Kér egy italt?

– Köszönöm kérek.

Will nagyon lefogyott az utóbbi pár hétben. Még a szokásosnál is nyúzottabbnak tűnt. Kitöltött egy ujjnyi brandyt egy kristály pohárba, majd megkérte foglaljon helyett. Ahogy a másik leült a fotelba, oda adta neki a poharat. Hagyta, hogy egy tizedmásodperce az ujjaik össze érjenek. Hannibal testét mintha áram rázta volna meg, Will pedig megremegett az érintéstől. Elegánsan, keresztbe vetett lábbal leült vele szemben, ahogy mindig is szokott és csak nézte előtte a férfit.

 

Will, egy hajtásra felhajtotta az italt.

– Mi zaklatja fel ennyire?

– Rémálmaim vannak, Dr. Lecter.

– Ennyire sokkolja ezek az újabb gyilkosságok?

– Nem, ez most egészen új álom...

– Miről álmodik?

Will nem bírt tovább ülve maradni, újra elkezdett fel-alá járkálni a szobában. A férfi továbbra is ülve maradt, onnan figyelte.

 

– Olyanról álmodom, amit a valóságban soha nem tennék meg... Még csak bele se éltem magam soha...

Kinézett az ablakon, nem akart Hannibalra nézni, pedig így is érezte magán a tekintetét.

– Álmomban szeretkezek...

– És ez ennyire felzaklatja magát? Általában a szexuális álmok, nem szoktak rossz hatással lenni.

– Az illető nem nő.

– Értem. Az emberiség már régóta keresi a kérdést, hogy mi is az álom. Sigmund Freud úgy vélte, az álom a tudatalatti kivetülése, elfojtott érzelmeink és gondolatok felszínre törése.

– Pontosan. De én nem vagyok meleg! Soha életemben nem voltam férfival, most még is ezek az álmok kínoznak hetek óta. Nem tudok enni, aludni, minden gondolatom e-körül forog.

– Ez miért zaklatja fel ennyire? Az ókorban elfogadott volt, az azonos neműek szerelme. Csak a kereszténység térhódításával lett tabu téma. De ha jobban belegondol, senkinek semmi köze ahhoz hogy maga kit szeret. Mit csinál. Az nem fordult meg a fejében hogy titkon biszexuális? Csak saját magának kéne bevallania, meg a partnerének.

 

Hannibal titkon örült annak, hogy háttal állt neki. Ugyanis a merevedése attól a ténytől, hogy neki ilyen álmai vannak, fájdalmasan feszült a nadrágjában. Lassan oda sétált mögé.

– Nem lehet!

– Will, kivel szeretkezik álmában?

Nem bírta megmondani neki, hogy minden egyes éjjel vele álmodott. Egy pillanatra az arca megrándult. Tudta, hogy ez elárulta. Hannibal tudja.

– Értem.

– Ez akkor is képtelenség! Miért?

– Miért nem enged a vágyainak? Miért küzd ellenük?

Willnek ez már túl sok volt. Neki esett Hannibalnak. Meg akarta őt ölni, de a doktor erősebbnek bizonyult. Dulakodás közben, neki lökte a létrának, és mire észbe kaphatott volna, a feje fölé bilincselte a kezeit.

 

Lihegve nézett rá. Gyűlölte. Hiába próbált szabadulni, a férfi teste szorosan feszült az övének, és a bilincsek erősen tartották. A doktor közelsége megtette a hatását. Érezte, hogy merevedése van, de ami meglepte, hogy a sajátja mellett a másikét is érzi.

Hannibal, lassan oda hajolt hozzá és megcsókolta. Legnagyobb meglepetésére, Will nem ellenkezett. Vissza csókolta, ám a következő pillanatban élesen belé harapott. Ki akart tépni az ajkából egy darabot. Hannibal véres szájjal húzódott el tőle, de nem bántotta.

– Modortalan dolog volt így rám törni. És tudod jól, hogy nem szerettem a modortalanságot. Csinálhattuk volna ezt finomabban is, de nem hagytál más választást. Amit tenni fogok, csak részben terápiás célzattal fogom tenni.

 

Lassan oda hajolt a nyakához, és az ajkaival végig súrolta azt. Mélyen beszívta a másik illatát, miközben az szorosan lehunyta a szemeit. Testével és eszével továbbra is próbált ellenállni. Hannibal érintései jól estek neki. Az agyában a vékony gátat amit ő épített, nem sokáig bírta már tartani. Érezte ahogy a férfi ujjai kigombolják az ingét, végigsimít a testén, majd utána az ajkai követik az ujjai nyomát. Szorosan csukvatartotta a szemét. Csak álmodom mantrázta magában.

 

– Hiába ellenkezel Will, a tested elárulja mit érzel valójában. Enged el magad, engedj a vágyaidnak...

A doktor hipnotizáló szavai a füle mellett, érezte a bőrén az ajka melegét. Ez túl sok volt. De nem fog neki engedni, nem adja meg neki ezt az örömöt. A férfi kezei egyre lejjebb csúsztak a testén.

Amikor érezte, hogy az öv csatjáért nyúl, újra elkezdte rázni a bilincseit. Nincs menekvés. Hannibal fürge ujjai már ki is szabadították a péniszét. Élesen beszívta a levegőt. Semmi nem tudta palástolni a másik előtt, mennyire kívánja őt.

– Látod, ha nem lenne igazam, ha nem kívánnál, csinálhatnék én bármit, akkor se lenne merevedésed.

 

Még szorosabbra csukta össze a szemeit. Igaza volt. A teste elárulta. Hannibal ujjai lassan megmozdultak a merevedése körül, miközben az ajkaival hol a nyakát, hol az arcát csókolta. Will próbálta némán tűrni, hogy a férfi kiélje magát rajta, aztán elmehessen békével. A teste és a lelke könyörgött a folytatásért, míg az esze csatát vívott. A férfi becéző ujjai és ajkai, kétségtelenül hatással voltak rá. Össze szorította az ajkát, próbált nem hangosan felnyögni. Hannibal érezte, hogy több kell neki ennél, hogy az eszét vessze.

Lassan letérdelt a férfi előtt, és végig nyalt a péniszén. Will teste megremegett, nem bírta tovább. Kinyitotta a szemét. Dr. Lecter előtte térdelt, az ajkai közé csúsztatta a merevedését miközben a szemébe nézett.

 

Elveszett. Hangosan felnyögött, és önkéntelenül lökte előre a csípőjét, mélyen Hannibal szájába. A férfi felnyögött, a másik mohóságától és boldogan kezdte el kényeztetni a szerelmét. Ajkaival hol szívott, hol gyengéden csókolt, a nyögéseire válaszul. Will érezte, kezdi elveszíteni az eszét. A másik kényeztető nyelve átszakította a gátat.

– Hannibal... Túl sok.... Túl jó... Kérlek...

– Mit szeretnél? – kérdezte, miközben végig nyalta a péniszét kívülről.

– Csókolj meg! – Hannibalt meglepte a kérése, de örömmel engedett neki. Felállt, és mélyen a szemébe nézett. Óvatosan hajolt hozzá, miközben a kezei ott folytatták a kényeztetést, ahol ajkai abbahagyták. Will amennyire tudott előre lendült, és mohón kezdte el falni az ajkait. Nem bírt betelni a csókjával. Igaza volt, nincs miért küzdenie. Csak saját magát csapta be. Belenyögött a csókjukba.

 

Hannibal nyelve ott hagyta, mire Ő csalódottan felnyögött. Újra vissza térdelt elé, ezúttal még határozottabb volt a nyelve, az ujjait benyálazta és lassan behatolt a fenekébe. Kitapintotta a prosztatáját és elkezdte izgatni, miközben a torkára engedte a péniszét.

– Baszd meg, Hannibal – Hörögte Will mélyen, miközben a háta ívbe feszült. A testét végtelen görcs járta át, az orgazmus hullámai mindent elsöpörtek körülötte. Hannibal élvezettel nyelte a spermáját, mintha mézet szopogatna. Csak amikor felemelkedett, hogy ránézzen, akkor vette észre, hogy elájult.

 

Kioldotta a bilincset a csuklóján, és finom mozdulatokkal a karjaiba emelte. Elsétált, a legédesebb teherrel a karjában a pamlagra. Lefektette Willt, felöltöztette, majd vissza ült úgy, hogy a férfi a fejét az ölébe hajtsa. Nem tudta mit fog mondani ha majd magához tért, de ezt az élményt akkor sem veheti el tőle. Az emlékezet palotájában a legdíszesebb helyet foglalta el, és Will nyögései töltik be a termet. Boldogan simogatta a másik haját, és ébren vigyázott álomtalan álmára.

Vissza a bloghoz

Új hozzászólás Frissítés